Juhnyírás

Juhfajták 

 

 Német húsmerinó

 

  

A magyar merinónál durvább csontú, fehér színű húsjuh. Testalakulása az ideális húsformákat közelíti meg. A fajtára 1,3 – 1,4 szaporulat jellemző, de ahhoz, hogy bárányait problémamentesen fel tudja nevelni megfelelő hangsúlyt kell fordítani az ellés előkészítésére, a bárányneveléshez szükséges tejtermelés biztosítására. Szezonon kívüli ivarzásra hajlamos. A bárányok jó, 340-380 g-os báránykori súlygyarapodó képességgel, kiváló takarmányhasznosítási mutatókkal és tetszetős húsformákkal rendelkeznek. Kifejlett korban az anyák 60-80 kg, a kosok 90-125 kg súlyúak.

 

 

 Magyar merinó

 

 

A hazai klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajta, eredetileg kettős – hármas hasznosítású (gyapjú, hús, tej), jelenleg azonban fő haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni, ezért elsősorban a szaporaság és bárány-nevelőképesség javítása a cél. Fehér színű merinó fajta, közepes húsformákat mutat. Közepesen hosszú törzshossz, benőtt has és lábak, szemvonalig benőtt fej jellemzi. Szaporasága 1.3 – 1.5, súlygyarapodása 300-350 g/nap, az anyák kifejlettkori testsúlya 54-58 kg, a kosoké 85-100 kg, a gyapjú finomsága 18-26 mikron.

 

 

 

 Landschaf merinó

 

 

Nagytestű, fejlett izomzatú merinó fajta. Jól ellenáll az időjárás viszontagságainak, képesek nagy területeket bejárni. Szaporasága 1,5-1,8, báránynevelő-képessége kiváló, a sűrített elletést és a korai tenyésztésbevételt jól tűri. Egyes országokban württenbergi merinó néven ismerik. A kifejlett kosok testsúlya 100-125 kg, az anyáké 70-80 kg.

 

 

 Romney

 

 

 

Új-Zélandon tenyésztették ki az angol romney marsh (más néven kent) fajtából. Közepes testű, fehér színű, kettőshasznosítású fajta. Mindkét ivarban suta, orra és körmei feketék vagy szürkék. 12-18 cm hosszú, durva szőnyeggyapjút növeszt. Az anyajuhok testsúlya 50-70, a kosoké 80-100 kg. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy körömápolást nem igényel, a büdössántasággal szemben rezisztens.

 

  

 Charollais

 

 

Finom csontozatú egyhasznú fehér színű húsfajta. A charollais kiváló anyai tulajdonságokkal, magas 1,7-1,8-as szaporulattal és kitűnő tejtermeléssel rendelkezik. Koraérő szezonálisan ivarzó fajta, a jerkék 7 hónapos kortól termékenyíthetők. A charollais bárány jó húsformákkal jellemezhető, növekedési erélye nagy, 70 napos korra eléri vagy meghaladja a 25 kg-os súlyt. Áruelőállító keresztezésben a charollais kosoktól származó bárányok még 40 kg-os súlyban is csekély faggyúzottságot mutatnak. A bárányok súlygyarapodása 350-400 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 70-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

 

  

Ile de france

 

 

Fehér színű, tetszetős húsformákkal rendelkező, merinókkal rokon fajta. Jó anyai tulajdonságok, 1,4 – 1,8 szaporulat jellemzi. Aszezonalitásra való hajlama jó, az év bármely szakában termékenyíthető, ellentétben sok húsfajtával. A bárányok jó súlygyarapodó képességgel (320-360 g) rendelkeznek. Kifejlett korban az anyák 70-90 kg, a kosok 100-140 kg súlyúak.

 

 

 

 Suffolk

 

 

 

Jó legelőkészséggel rendelkező, nagynövésű, erős csontozatú egyhasznú húsfajta. A fejet és lábakat finom fényes fekete szőr fedi. Kiváló anyai tulajdonságok, jó tejtermelés magas 1,6 – 1,8 szaporaság jellemzi. A magyarországi állomány egy része rendelkezik a szezonon kívüli ivarzás hajlamával. Egyik legjobb legelőkészséggel rendelkező fajta, de igen jól viseli a zárt tartást is. Jó húsformák és magas 350-400 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Kifejlett korban az anyák 75-90 kg, a kosok 90-130 kg súlyúak.

 

 

 Texel

 

 

Közepes növésű, közép-nagytestű, erőteljes csontozatú fehér színű húsfajta. Kitűnő húsformákkal rendelkezik, az eleje és a hátulja egyaránt jól izmolt “ négysonkás” típus. A S/EUROP vágott test minősítési rendszert a texel fajtára alapozva dolgozták ki. Átlagos napi báránykori súlygyarapodása 320-380 g. Jó anyai tulajdonságokkal rendelkezik, a szaporasága 1,5 – 1,7, jó tejtermelés és báránynevelőképesség jellemzi. Közepesen korán érő, szezonálisan ivarzó fajta. Kifejlett korban az anyák 60-70 kg, a kosok. 90-100 kg súlyúak.

 

 

 Dorper

 

 

Dél-Afrikában tenyészették ki a dorset horn és a feketefejű perzsa fajta keresztezéséből. A dorper színe a törzsön és a lábakon fehér, szürkés-fehér, feje és a nyak felső része fekete. Szőrös juhfajta, azaz a gyapjú a juh nagyrészben levedli, nincs szükség nyírásra. Aszezonális fajta, sűrítetten ellethető, szaporasága 160-180%. Vérmérséklete nyugodt, anyai tulajdonságai nagyon jók. Jó a legelőkészségük, ellenállóképességük, a szárazságot jól viselik. A bárányok átlagos napi súlygyarapodása 350-450 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 75-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

 

 

 Fehér dorper

 

 

Dél-Afrikában tenyészették ki a dorper és az afrikaner fajta keresztezéséből. Színe fehér, a körmök, a farok alatti terület és a tőgybimbók pigmentáltak. Szőrös juhfajta, azaz a gyapjú a juh nagyrészben levedli, nincs szükség nyírásra. Aszezonális fajta, sűrítetten ellethető, szaporasága 160-180%. Vérmérséklete nyugodt, anyai tulajdonságai nagyon jók. Jó a legelőkészségük, ellenállóképességük, a szárazságot jól viselik. A bárányok átlagos napi súlygyarapodása 350-450 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 75-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

 

 

 Shropshire

 

 

Jó legelőkészséggel rendelkező egyhasznú, fekete fejű és lábú húsfajta. A fajta sajátossága, hogy a tűlevelű fákat, rügyeket, a gyümölcsfák kérgét és a szőlőtőkéket nem károsítják, ezért e fajta használata javasolt faiskolák, gyümölcsösök, szőlőültetvények gyommentesen tartására. Jó anyai tulajdonságok, jó tejtermelőképesség, 1,7 – 2,0 szaporaság jellemzi. Jó húsformák 350-400 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Kifejlett korban az anyák 60-80 kg, a kosok 100-125 kg súlyúak.

 

 

 Lacaune

 

 

 

A legismertebb francia tejelő fajta, a „roquefort” sajtot e fajta tejéből készítik, tejtermelése 200-400 l. Közepes nagyságú, finom csontozatú fajta, gyapjúja rövid, csak a nyak háti részen, oldalközépig tart. A lacaune előnye a többi tejtermelő fajtával szemben, hogy húsformái, súlygyarapodása (320-400 g) vetekszik a húsfajtákéval. Kiváló aszezonalitásra való hajlammal rendelkezik, az év bármely szakában termékenyíthető, különös tekintettel az április-májusi időszakra. Kifejlett korban az anyák 50-60 kg, a kosok. 90-100 kg súlyúak.

 

 

 

 Gyimesi racka

 

 

A rackafélékhez tartozik az Erdélyben tenyésztett gyimesi (erdélyi) racka. A legnagyobb juhfajta a rackajuhok csoportjában, az anyajuhok súlya 45-50 kg, a kosoké 80-90 kg. Az anyák szarvai sarló alakúak vagy kistülkösek, de sok a suta egyed is, a kosok laza, csigás szarvakat viselnek 1 1/2 - 2  1/4 csavar fordulattal. A gyimesi rackajuh bundájának színe fehér, de igen gyakori a fejen és a lábakon a fekete színeződés, amely legtöbbször foltokban jelentkezik (ókula és száj körül), a fülön és a lábvégeken. A bundája kevert gyapjú, felszőrökből és pehelyszőrökből áll, a fürthosszúság 30-40 cm. Erdélyben tejtermelés a legfőbb hasznosítása.

 

 

 Cigája

 

 

 

A cigája juhok a Balkán félszigetről kerültek hazánk területére a 18. század végén. Közepes méretű fajta, a fej és lábak feketék, sötétbarnák vagy barnák, gyapja fehér, de színes szálakkal tűzdelt. Az anyák szarvatlanok, vagy sarló alakú szarvat viselnek, a kosok egy része szarvatlan, másik részük egy és fél körívet leíró erős, csigás szarvat hord. Báránykori súlygyarapodása kedvező, 300-350 g/nap. Az anyák súlya 50-60 kg, a kosoké 75-90 kg.

 

 

 Cikta

 

 

A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakosságával került be, elsősorban Tolna és Baranya megyében terjedt el. A cikta kisebb testű juh, az anyák 30-40, a kosok 40-55 kg súlyúak. Az anyák szarvatlanok, a kosok egy része könnyű csigás szarvakat hord. Az állatok teljesen fehérek. A szaruanyag viaszsárga, bőrük pigmentmentes. Csontozatuk finom. Kevertgyapjas juh, a gyapjúval való benőttség nem jellemző. Eredetileg kétszer nyírták az állatokat. A sváb lakosság a cikta gyapjából készítette a “pacsker” nevű harisnyát.A cikta nem csak ősszel, hanem tavasszal is üzekedik, tehát két fedeztetési ciklusban szaporodik. Veszélyeztetett fajta, 500 egyed körül van a nyilvántartott állomány. 

 

 

Hortobágyi racka (fehér, fekete)

 

 

 

A racka egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, dugóhúzószerűen sokszorosan csavarodott, pödrött szarv. Az anyajuhok szarvai "V" alakban felfelé állóak, a kosoké tágabb terpesztésű. A szarvak hossza anyáknál 30 cm, a kosoknál 50 cm átlagosan. Kistestű fajta, hosszú, földig érő, tincses, durva gyapjút növeszt. Fekete és fehér színváltozatban tenyésztik. A fejet és a lábakat rövid, fényes barna vagy fekete szőr borítja. Vérmérséklete élénk. Báránykori súlygyarapodása csekély, 150-250 g/nap. Az anyák súlya 35-45 kg, a kosoké 55-75 kg.